A mai este is ugyanúgy kezdődött, mint a többi. Leültem jól megszokott helyemre vacsorázni. Megettem egy jó nagy szelet rántotthúst sült krumplival, de ez nem volt elég így szedtem mégegyszer. Továbbra is éhesnek éreztem magam, így nekivágtam egy 3 tojásos tükörtojás szériának. Mivel ez se csillapította az éhségemet, ezért a régi, jól bevált módszert alkalmaztam, mégpedig zsíroskenyér hagymával. A feneketlen gyomrom még mindig üreset mutatott ezért még egy kör zsíroskenyeres partiban benne voltam. Ekkor már úgy látszott, hogy a feketelyuk bezárult. Mint később (azaz most mikor e sorosak írom) ez bebizonyosodott olyannyira, hogy már a rosszullét is megkörnyékezett. Erre a legjobb módszerem egy jó, kiadós fekvés háton vízszintes helyzetben. Attól remélem elmúlik.
Ha nem akkor marad az a bizonyos, hát hogy is mondjam, hogy szép legyen, pukiztatótabletta :D:D:D
A sok evés sok szenvedéssel jár
2007.02.17. 21:23 | BeeBoy | 1 komment
Címkék: én
A bejegyzés trackback címe:
https://fitz.blog.hu/api/trackback/id/tr3137507
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
uborkajóska 2007.02.18. 21:20:45
Gyermekem.
Bezabász, oszt' nem gyön? Megeszed mustárt, uborkát, megiszod rája tejet. Azonmód megered.
Bezabász, oszt' nem gyön? Megeszed mustárt, uborkát, megiszod rája tejet. Azonmód megered.
Kommentek